<< vissza

KÁNON
 

Az Ausztráliai Magyar Református Egyház Délausztráliai Egyházkerületének (AUMREDEK) Jogszabálya

0.01.Az Ausztráliai Magyar Református Egyház Délausztráliai Egyházkerülete magába foglalja a Délausztráliában élő magyar református gyülekezeteket, valamint szórványokat.
0.02Az AUMREDEK az Ausztráliai Magyar Református Egyház  Délausztráliai Egyházkerülete.
0.03Az AUMREDEK belügyeit  függetlenül, önrendelkezően, azaz autonom módon intézi, a jelen kánonban megszabott alapelvek szerint.
0.04 Az AUMREDEK ez idő szerint egy megszervezett gyülekezettel rendelkezik, de amennyiben erre igény merül fel, nyitott mindazon egyházközségek megalapítására és befogadására, amelyek a jelen Kánont önmagukra nézve kötelező érvénnyel elfogadják.

   I. Az egyházközség neve
1.01.A közösség, melyet ez az alaptörvény minősít: vallásos közösség, azaz Gyülekezet
1.02.A Gyülekezet meghatározza magát, mint:
AUSZTRÁLIAI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ DÉLAUSZTRÁLIAI EGYHÁZKERÜLET
ADELAIDEI MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG
1.03.Délausztráliai - azt a földrajzi helyet jelöli, ahol él a Gyülekezet
1.04.Magyar - tagjainak magyar származását jelöli, valamint az istentiszteleti liturgia  nyelvezetét
1.05.Református - azt a kálvinista hagyományt követi, mely szerint  biblikus és hitvallásos   alapra épül zsinat-presbiteri egyházszervezete, de istentisztelti és úrvacsorai közösséget vállal mindazon magyar evangélikus testvérekkel, akik nem tartoznak valamely meglévő  evangélikus vagy lutheránus egyházközséghez.

1.07.Egyházközség – az AUMREDEK Adealaidei  Egyházközsége az  Ausztráliában lévő többi magyar református közösséggel együtt kíván egyháztestet alkotni, hogy így tagja lehessen a világ magyar reformátusságát  egy családba összekapcsoló szervezeteknek.
1.08.Az AUMREDEK a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata (MRETZS) Ausztráliában szolgáló Magyar Református Egyházteste egyik tagjának tekinti  magát. Életére vonatkozóan ajánlás értékűnek fogadja el a MRETZS határozatait.

    II. Az egyházközség hitvallása

2.01.Fenntartás nélkül elfogadja a Szentírásban kanonizált könyveket Isten Kijelentésének,  azaz Igéjének, mint amely Istentől ihletett, csalhatatlan mértéke minden hitelvnek és hit-gyakorlatnak.
2.02.Az AUMREDEK az Úr Jézus Krisztust ismeri el egyedül az Egyház Fejének a Szentírás alapján.
2.03.Keresztyén hitbeli és egyházi életgyakorlatának keretét az Apostoli Hitvallásban  összefoglalt hitelvek, a Heidelbergi Káté és a II. Helvét Hitvallás cikkelyei biztosítják, melyeket elfogad, mint a református egyház hivatalos hitvallásait.

   III. Az egyházközség küldetése

3.01. Az AUMREDEK   legfontosabb küldetésének tartja az evangélium hírdetését, Isten  dicsőségének szolgálatát a magyar ajkú reformátusok és evangélikusok lelki üdvösségére és az Anyaszentegyház épülésére.
3.02. Küldetésének teljesítésében az Úrra figyelve építi az Úr Jézus Krisztus földi testét, az Anyaszentegyházat a Gyülekezet közösségében.
3.03. Küldetésének tartja a magyar anyanyelv ápolását az istentiszteleteken, a vallásoktatásban, az egyházi gyűléseken,  a családlátogatások alkalmával és a lelkigondozói  beszélgetéseken.
3.04.Missziói szolgálatában arra törekszik, hogy a délausztráliai szórványban élő minden magyarhoz  közel vigye az evangéliumot és bevonja őket az Anyaszentegyház gyülekezeti közösségébe.
3.05. Küldetése szerves részének tekinti a szórványban élő, lelki és anyagi nehézségek között szenvedő testvéreinek lelki és anyagi támogatását és segélyezését.
3.06. A missziói tevékenységének  eszközei: vasárnapi, ünnepnapi és hétköznapi istentiszteletek, bibliaórák, belmissziói (nőszövetségi, ifjúsági) összejövetelek, katekhézis és vallásoktatás, presbiteri gyűlések  és egyházközségi közgyűlések,  család- és beteglátogatás, lelkigondozói beszélgetések, lelkész hivatali munkája.
3.07. Küldetésének célját úgy éri el, hogy missziói munkájába bevonja az  egyházközség  lelkipásztorát, gondnokát, presbitereit és a gyülekezet minden tagját.

  IV. Az egyházközség tagsága

4.01.Az AUMREDEK felnőtt tagja lehet  minden olyan személy, aki a keresztyén egyház rendje szerint részesült a keresztség szentségében, valamint a református vagy az  evangélikus egyház rendje szerint konfirmált, illetve kifejezi óhaját, hogy a konfirmáció szertartásának kész alávetni magát.
4.02. Az AUMREDEK tagja ismeri a magyar nyelvet és a magyar kultúrát, azt ápolja és oltalmazza az egyház keretein belül rendelkezésére álló eszközök által, amelyek nem sértik a közösség egyházi és nemzeti hagyományait.
4.03.Tagja lehet az AUMREDEK-nek minden olyan, a 4.01 feltételeinek eleget tett, magyarul már vagy még nem beszélő, de az egyház Kánonját elfogadó keresztyén személy, aki felvállalja  egyházunk magyar hagyományait és azzal rokonszenvez.
4.04.Az AUMREDEK tagja résztvesz a gyülekezet istentiszteleti alkalmain és él az úrvacsorával, valamint keresztyén hitben és Krisztus iránti engedelmességben él.
4.05. Az AUMREDEK tagja rendszeresen kiveszi részét a gyülekezet anyagi terheinek közös viselésében, azáltal, hogy  istentiszteleten perselyezik, a presbitérium által megállapított havi legkevesebb 10 (tíz) dolláros egyházfenntartói adományát befizeti, valamint  rendkívüli adományával segíti az egyházközség  soron kívüli anyagi  gondjainak fedezését, rendkívüli kiadásait, illetve részt vesz a rászoruló hívek segélyezésében.
4.06.Az AUMREDEK tagja választó és megválasztható joggal bír. Tagja az Egyházközségi Közgyűlésnek, amennyiben eleget tett a fenti követelmények mindegyikének.
4.07.Az AUMREDEK tagságáról névjegyzék készül minden esztendőben, az évi rendes Közgyűlés  összehívása előtt egy hónappal bezárólag. Azok kerülnek fel a névjegyzékre, és válnak ezzel a Közgyűlés rendes tagjaivá, akik a Közgyűlés összehívása előtt egy hónappal kifizették a fenntartói adományaikat az előző naptári évre.

    V. A lelkipásztor

5.01.Az AUMREDEK által a szolgálatra meghívott, megválasztott vagy kiküldött lelkipásztornak a következő feltételeknek kell eleget tennie:
5.02.Oklevéllel (végbizonyítvány) kell rendelkeznie, melyet valamely magyar egyháztest református teológiai intézetében (akadémiáján) szerzett.
5.03.A lelkipásztort felszentelte  valamely magyar református egyháztest, annak Közgyűlése előtt a megfelelő  istentiszteleti szertartás keretén belül esküt tett Jézus Krisztus szolgálatára és a lelkészi feladatok teljesítésére, melynek alapján az illető
egyháztest kirendelte / kiküldte az  Anyaszentegyház szolgálatára.
5.04.Az AUMREDEK-ben a lelkészi állás betölthető, ha az állást megszervezték és az üres.
5.05.A lelkészi állás betöltésének módja: meghívás vagy pályázat alapján történő  választás, illetve kinevezés.
5.06.A lelkészi állás betöltése meghívás útján úgy történik, hogy a Presbitérium hivatalos  gyűlésen (kirendelt lelkipásztor által levezetve) kifejezi határozatilag azt az akaratát,  hogy a lelkészi állást meghívás útján kívánja betölteni , és megnevezi a meghívandó lelkipásztor nevét.A szavazásnál a Presbitérium kétharmados szavazataránya  szükséges.A döntés alkalmával arról is határoz a Presbitérium, hogy mikorra hívja bemutatkozó szolgálatra a megnevezett lelkipásztort. A bemutatkozó szolgálattól számított második vasárnapra Presbitérium összehívja az Egyházközségi Közgyűlést,  amely a meghívásról dönt. A Presbitérium döntése megfellebbezhető  nyolc napon  belül. A fellebbezést a lelkészi hivatalhoz kell eljuttatni írásban, melyről a Presbitérium rendkívüli gyűlésén dönt. A következő két istentisztelet alkalmával tehát , a Közgyűlést szószékről meghírdeti a szolgáló lelkipásztor. A második hírdetés alkalmával már tartható is a Közgyűlés, melyet egy lelkipásztor vezet, kirendelés alapján. A gyűlést  levezető lelkipásztort elkíséri a gondnoka is, mint megfigyelő. A Közgyűlésnek egyetlen napirendje van: dönteni a lelkészi állás meghívás útján történő betöltéséről, és a meghívandó személyéről. A Közgyűlésen a választójoggal  rendelkező tagok abszolút többségének kell jelen lenniük (fele plusz egy). A meghívásról egyszerű többséggel dönt a Közgyűlés (fele plusz egy) akár pro,akár kontra. A gyűlés határozata megfellebbezhető a következő tizenöt napon belül, melybe a Közgyűlés napja is beletartozik. A fellebbezés nem a meghívandó lelkész  személye ellen irányul, hanem a Közgyűlés nem szabályszerű levezetésével szemben  emelhő fellebbezés tárgyát képező kifogást.
5.07.Akkor válik egy lelkész jellegű személy az AUMREDEK-ben teljes jogú lelkésszé, ha a Gyülekezet Közgyűlésén a teljes tagság jelenlévő abszolút többségének az egyszerű többsége igennel szavaz rá,  mely alapján meghívták az AUMREDEK gyülekezetébe lelkipásztornak, valamint a fellebbezési idő alatt nem történt kifogás a gyűlés levezetésének formai hibái ellen.
5.08. Az üres lelkészi állás betöltésének másik módja a pályázat útján történő  lelkészválasztás.A következőképpen történik a pályázathírdetés:
5.09.A Presbitérium törvényesen összehívott,  kirendelt lelkész által levezetett hivatalos gyűlésén úgy dönt, hogy a lelkészi állást nem az 5.06 alapján, azaz nem meghívással, hanem pályázat útján kívánja betölteni. Határozatában konkrétan megállapítja a pályázati feltételeket, melyeknek a jelölentkezőknek meg kell felelniük.Ebben elsősorban az elvégzendő munkát és a felajánlandó szolgálati, lakhatási és kereseti lehetőségeket fogalmazza meg konkrétan: tehát a feltételeket és az ajánlatokat. Arról is dönt, hogy a pályázatot  hol kívánja meghírdetni, mennyi ideig tartson a hírdetés, mikor zárul a jelentkezés határideje, hová kell küldeni a jelentkezést.A pályázónak rendelékeznie kell eddigi szolgálatairól szóló bizonyítvánnyal, valamint a szolgálati  területén működő egyháztest elnökségének ajánlásával.
5.10. Miután a jelentkezések lezárultak, a Presbitérium újra hivatalos gyűlést tart, a levezető  lelkipásztor felbontja a jelentkezéseket, a Presbitériumot tájékoztatja mindegyikről. A Presbitérium helyben választhat a jelöltek közül maximum hármat, akket meghív bemutatkozó  szolgálatra. A bemutatkozó szolgálattól számított második vasárnapra  meg lehet hírdetni a Közgyűlést, amely egyszerű többséggel dönt a választott  lelkipásztor személyéről. Ha a Közgyűlésen jelenlevők létszáma nem a tagság  abszolút többsége, akkor még aznap délutánra meg kell hírdetni egy következő  Közgyűlést, ahol már a jelenlevők dönthetnek, számarányuktól függetlenül.
5.11.Ha a Presbitérium úgy dönt, hogy a jelöltek mindegyikét meg kívánja hallgatni, akkor  kijelöli , hogy a jelentkezés sorrendjében , hogyan mutatkoznak be a jelöltek, és erről  hivatalosan értesíti a jelölteket. A meghallgatások után két hét fellebbezési időt kell biztosítani, ami alatt a Közgyűlést is össze kell hívni.
5.12.Ha bármelyik eljárásnál történik fellebbezés, akkor azt a beszolgáló lelkipásztor az illetékes fórumon, előbb a Presbitériumban tárgyalja meg, ha az nem tudott dönteni, akkor a Magyar Reformátusok Tanácskozó Zsinatának illetékes bizottságához fordul jogorvoslatért.
5.13.A Közgyűlés a pályázók közül választ egyszerű többséggel. Minden további eljárás  tekintetében érvényes az előbbiekben már ismertetett lépés.
5.14.Az AUMREDEK gyülekezetének Presbitériuma szerződést köt minimum egy évre a lelkipásztorral, melynek feltételeit közösen dolgozzák ki a lelkipásztorral. Mindkét fél ellátja hitelesítő aláírásával, valamint ellenjegyzik azt meg nem határozott számú tanuk. A szerződés csak az egyházközség Presbitériumának jóváhagyásával változtatható meg.
5.15.A lelkipásztor kötelességei a következők
 Hirdesse az Isten Igéjét alkalmas és alkalmatlan időben az egyház által elfogadott  hitvallások tanítása szerint.
5.16.A templomi istentiszteleteket a hagyományos rendben vezesse és szolgáltassa ki a sákramentumokat az egyház hagyományának megfelelően, az esketési és temetési ,  valamint házi istentiszteleteken a hitvallás és a liturgia szellemében cselekedjen.
5.17.Felügyelje az egyházközségben folyó belmissziói és adminisztrációs tevékenységet.
5.18.Végezze az ifjak vallásos képzését és nevelését, ugyanakkor felvigyázzon a hitvallási fegyelemre a gyülekezetben, azaz őrízze a tan tisztaságát.
5.19.Lelkipásztori és lelkigondozói látogatást tegyen a gyülekezet tagjainál,  családoknál,  betegeknél, lelkigondozásra szorulóknál, valamint minden olyan esetben, amikor  hívják.
5.20. Keresztyén életével szolgálja a gyülekezet és az Anyaszentegyház jó rendjét, emberi  részrehajlás nélkül.
5.21.Vigasztalja a szomorúságba esteket, irányítsa a megtévedteket, figyelmeztesse az egyházi fegyelem ellen vétőket, amint az Igében a kegyelem Ura erre elhívta (2.Tim.4,1-5).
5.22.A Presbitérium elnöke, ennélfogva összehívja a gyűlését a gondnokkal együtt  és vezeti a presbiteri gyűléseket, és a gondnokkal együtt aláírja a presbiteri jegyzőkönyveket.
5.23. Felügyel az egyházközség leltárára, ingó és ingatlan vagyonára, valamint ellenőrzi az egyházközség pénzügyvitelét a gondnokkal együtt.
5.24.Vezeti az egyházközség hivatalában lévő anyakönyveket, munkanaplót és iktatókönyvet. Az egyház adminisztrációját ékes és szép rendben vezeti, rendezi és megtartja.
5.25.Megszervezi az AUMREDEK tagjainak mindig időszerű tájékoztatását azzal, hogy minden vasárnapra szerkeszt egy tájékoztatót, illetve kéthavonta egy folyóíratot bocsát ki. Mindezek tartalma meg kell feleljen az egyház hitvallásainak, hagyományának és jó rendjének.
5.26.A gondnokkal együtt képviseli az egyházközséget az egyházi és világi hatóságoknál, illetve egyházi és világi fórumokon.
5.27. A lelkipásztor egyházi szertartás végzésekor fekete ruhát, fehér inget, sötét nyakkendőt, fekete palástot és alkalmilag fekete föveget/süveget köteles viselni.
5.28.A lelkész köteles külső megjelenésével, viselkedésével és öltözködésével a lelkészi hivatás komoly méltóságának megfelelni, egyházi vagy társadalmi ünnepségen sötét öltözetet viselni.
5.29.A lelkipásztornak évente egy havi fizetett pihenőszabadság jár.

    VI. A presbiterek

6.01.Az egyházközség lelki és anyagi ügyeinek sáfárai, az egyházközség életének irányítói. A választásra jogosult egyháztagok közül kell választani hitükről bizonyságot tett,  templomos egyháztagok közül, akiknek életkora meghaladta a 25 évet.
6.02. A megválasztandó presbitérium létszáma a lelkészen és a gondnokon kívül ötnél nem lehet kevesebb. Minden alkalommal pótpresbitereket is kell választani.
6.03.A presbitereket három éves ciklusra választja az egyházközség Közgyűlése. Megszűnik a presbiteri tisztsége egy presbiternek, ha nem teljesíti a megválasztása után letett esküjében vállalt törvényes kötelezettségeit, vagy lemond a tisztségről, vagy elhalálozik.Kizárható a presbiterek sorából az, aki három egymást követő presbiteri gyűlésről igazolatlanul hiányzik.
6.04 A presbiterek választását idejében meg kell hírdetni a szószékről. A választást megelőzi  a jelölés. A jelölő gyűlést a templomban kell tartani, amikor a szétosztott cédulákra a  gyülekezet tagjai felírják jelöltjeik neveit. A gyűlés színhelyén kiválasztott három (3) tagból álló jelölőbizottság  osztja ki és gyűjti össze a jelölőcédulákat, és még akkor,  helyben összegzi is azokat. Kihírdeti a jelölés eredményét, egyben bejelenti a 15  napos fellebbezési időt, amikor a jelöltek ellen lehet panaszt tenni, és meghírdeti a fellebbezési idő után összehívandó presbiterválasztó Közgyűlés időpontját is. Csak a választók névjegyzékében szereplő egyháztag jelölhet és jelölhető.
6.05.A presbiterválasztó Közgyűlésen  szavazatszámláló ad-hoc bizottságot jelölnek ki a tagok, akik a jelölő közgyűlésen elkészített  és azóta sokszorosította jelöltlistákat szétosztják a választási joggal rendelkező tagok között a templomban. A listán lévő személyek neve elé egy "+" jelt tesz, mellyel a maga részéről kifejezi választói óhaját.  A lista csak akkor érvényes, ha legalább a megválasztandó presbiterek létszámának megfelelő számú jelölt jegyeztetett meg. A szavazatszámláló bizottság összegyűjti és megszámolja az érvényes szavazatokat, majd kihírdeti az eredményt ott a  templomban. Az egyenlő szavazatarányok esetén a helyszínen sorhúzással kell eldönteni a jelöltek helyzetét. A meg nem választott jelöltek közül a legtöbbet kapott négy személy tekinthető pótpresbiternek. A két hét fellebbezési idő letelte után, kijelölhető az ünnepélyes eskütétel alkalma is. A Presbitérium az eskütételt követően lép hivatalba.
6.06.A Presbitérium első gyűlésén megválasztja tisztségviselőit: a gondnokot, a jegyzőt, a  pénztárost (amennyiben van rá alkalmas személy, ha nem, akkor a gyülekezet tagjai közül kér fel egy hozzáértő személyt), a gazdasági szakértőt, a misszióért felelőst, az istentiszteleti alkalmak megszervezéséért felelős presbitert, stb.
6.07.A presbiteri gyűlések elnöke a lelkipásztor. Gyűlést legalább negyedévenként egyszer kell tartani, de szükség esetén bármikor összehívható a Presbitérium. A gyűlésre szóló meghívást a gyűlés kezdete előtt legalább egy héttel el kell jutattni a Presbitérium tagjaihoz. A meghívásban közölni kell a gyűlés várható tárgysorozatát is.
6.08.Rendkívüli esetben, a lelkipásztor akadályoztatása esetén, vagy ha nincs lehetőség beszolgáló magyar református/evangélikus lelkészt felkérni, akkor a Presbitériumot  összehívhatja a gondnok és a rangidős presbiter. Közösen elnökölnek azon a  rendkívüli gyűlésen, melynek napirendjét idejében kikézbesítették a meghívóval együtt minden presbiternek. A gyűlésre meg kell hívni egy testvéregyház lelkészét, az egyház tekintélyének biztosítása érdekében. A meghívott csak akkor adhat tanácsot,  ha a  gyűlés helyszínén és ideje alatt őt megkérdezik.
6.09. A gyűlésen érvényes határozatot csak a Presbitérium abszolút többségének a  jelenlétében lehet hozni (fele plusz egy) egyszerű többségi szavazással. A döntések ellen nyolc napon belül fellebbezést lehet benyújtani a lelkészi hivatalba, a  Presbitérium elnökéhez, a lelkipásztorhoz.
6.10.A presbiter kötelességei:
 a.)-az egyházközség lelki és anyagi ügyeinek vezetése a lelkipásztorral közösen;
 b.)-a gyűléseken aktívan kell résztvennie, a döntéseket megkönnyítendő;
 c.)-az istentiszteleteket rendszeresen látogatja, úgy, hogy az istentisztelet előtt a reá  rótt kötelezettségeket teljesíti;
 d.)-a templomi rendre felügyel a Presbitérium közösen megállapított feltételei szerint;
 e.)-a gyülekezet megszervezésében cselekvően kiveszi részét. Családlátogatást végez  a maga körzetében, vagy a Presbitérium által megállapított rend szerint;
 f.)-a gyülekezet létszámának az emelése érdekében missziói munkát fejt ki minden  magyar felé, aki még nem tartozik egy gyülekezetbe sem;
 g.)-önkéntes munka szervezése esetén , vagy bármilyen közösségi tevékenység  alkalmával jelen van segítőkészségével és cselekvő részvételével;
 h.)-segít az évi fenntartói adományok összegyűjtésében;
6.09.A Presbitérium mandátuma lejár, amikor az új presbitérium letette a hivatali esküjét.
 

    VII. Az Egyházközségi Közgyűlés

7.01.Az Egyházközségi Közgyűlés az egyházközség legmagasabb döntéshozó testülete. A  Közgyűlést alkotják azok az egyháztagok, akik a választók névjegyzékében szerepelnek.
7.02.A Közgyűlést a Presbitérium hívja össze, melyről szabályszerűen tartott gyűlésén dönt.
 Évente egyszer rendes Közgyűlés tartandó. Az összehívás módja: a Közgyűlés  megtartásának időpontja előtt kétszer kell meghírdetni vasárnapi istentiszteleten a  szószékből. Közölni kell a Közgyűlés helyét, idejét, napirendjét.
 A Presbitérium meghatározza a Közgyűlés napirendjét. Azon kívül nem tárgyalható  más, mint , amit a Presbitérium a napirendjében meghatározott. A Közgyűlést a  gyülekezet rendes, helyettesítő vagy beszolgáló lelkipásztora vezeti, elnöktársa a gondnok. Minden Közgyűlésről a Presbitérium jegyzője részletes jegyzőkönyvet  vezet.
7.03.Rendkívüli Közgyűlés tartható minden olyan esetben, amikor a Presbitérium úgy dönt,  hogy a tagság véleményét is megkérdezi a meghatározott kérdésben.
7.04.Közgyűlés határoz a lelkipásztori állás betöltéséről, a lelkipásztor személyéről és a presbiterek megválasztásáról, valamint az egyházközség létét érintő minden olyan  kérdésben, melyről a Presbitérium napirendet állított össze.
 

   VIII. Gazdasági rendelkezések

8.01.Az AUMREDEK gyülekezetei önálló gazdasági ügyvitellel rendelkezö egyházközségek.   Elszámolási  kötelezettsége van a Presbitérium és a tagságból álló Közgyűlés felé. Minden gazdasági évre költségvetést készít, melyet a Presbitérium emel határozati rangra.
 Minden év végén számadást készít, melyet a Közgyűlésnek is bemutat.
8.02.Az AUMREDEK egyházközségei fölött ellnőrzési jogot a Presbitérium, az Egyházközségi Közgyűlés, valamint a MRETZS illetékes bizottsága gyakorolhat.
8.03.Az AUMREDEK anyagi forrásai az egyházközség tagjainak önkéntes adományából, az egyházközség tagjaira kirótt fenntartói adományból, valamint tagjainak és  szimpatizánsainak rendkívüli adományaiból fakadnak.
8.04.Az egyházközség pénzügyeinek kezelésére Presbitérium pénztárost jelöl ki és dönt  annak alkalmazási feltételeiről. Fölötte ellenőrzési joggal bír a lelkipásztor a  gondnokkal együtt. A pénztáros elszámolási kötelezettséggel bír a Presbitérium és a Közgyűlés felé.
8.05. Az egyházközség ingó és ingatlan vagyontárgyainak tulajdonosa a Presbitérium. ő dönt  annak gyarapításáról és esetleges értékesítéséről. Ingatlan vásárlása és kisajátítása ügyében mindig kikéri a Közgyűlés véleményét.

   IX. Az AUMREDEK felszámolása

9.01.Ha az AUMREDEK közössége megszűnik, arról a Közgyűlés dönt.
9.02.Ingó és ingatlan vagyonának és pénztármaradványának további rendeltetéséről a Közgyűlés döntése rendelkezik. A Közgyűlés meghatározza a döntést végrehajtó személy kilétét is.

    X. Záró rendelkezések

10.01. Az AUMREDEK Kánonja életbe lép, mihelyt azt az egyházközség Közgyűlése elfogadta.
10.02.Jelen Kánon életbe ültetéséért és gyakorlati megvalósításáért minden törvényesen  megválasztott tiszt- és tisztségviselő, valamint az egyházközség teljes tagsága  felelősséggel tartozik.
 

Isten kegyelméből,
Jelen egyházi alaptörvényt - KÁNONt - az Adelaidei Egyházközség 2000 szeptember 17-én tartott Közgyűlésén egyhangulag elfogadta és életbe ültette.

Veres Kovács Attila sk.   Szent-Ivány Mária sk.  Birgden Anikó sk.
     lelkipásztor                    gondnok                         jegyző